Az elektroencefalográfia hasznossága syncope esetén [The yield of electroencephalography in syncope]

Abstract

Background and purpose: Syncope is defined as a brief transient loss of consciousness due to cerebral hypoperfusion. Although the diagnosis of syncope is based on a thorough history and examination, electroencaphalography (EEG) is also an important investigational tool in the differential diagnosis in this group of patients. In this study we aimed to identify the diagnostic value of EEG in patients with syncope. Methods: We retrospectively examined EEG recordings of 288 patients with the diagnosis of syncope referred to the Cankiri State Hospital EEG laboratory, from January 2014 to January 2016. The EEG findings were classified into 6 groups as normal, epileptiform discharges (spike and sharp waves), generalized background slowing, focal slowing, hemispherical asymmetries, and low amplitude EEG tracing. The EEGs were separated according to gender and age. Results: Total of 288 patients were included in this study, 148 were females (51.4%) and 140 (48.6%) were males. Among all the EEG reports, 203 (70.5%) were normal, 8 of them (2.8%) showed generalized background slowing and 7 (2.4%) demonstrated focal slow waves. Epileptiform discharges occured among 13 patients (4.5%). Hemispherical asymmetries were detected in 10 patients (3.5%) and low amplitude EEG tracing in 47 patients (16.3%). There was no significant difference between age groups in EEG findings (p=0.3). Also no significant difference was detected in EEG results by gender (p=0.2). Conclusion: Although the diagnosis of syncope, epilepsy and non-epileptic seizures is clinical diagnosis, EEG still remains additional method.Background and purpose: A syncope definíció szerint agyi hipoperfúzió miatt bekövetkez? rövid, átmeneti eszméletvesztés. Habár a syncope diagnózisa a kórtörténet adatain és az alapos kivizsgáláson alapul, az elektroencefalográfia (EEG) fontos eszköz a differenciáldiagnózisban. A tanulmány célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen diagnosztikai értéke van az EEG-nek syncope esetén. Methods: Retrospektív módon elemeztük 288, syncope diagnózissal 2014. január és 2016. január között a Cankiri Állami Kórház EEG-laborjába utalt beteg EEG-felvételét. Az EEG-felvételeket hat csoportba soroltuk: normál, epileptiform jel (csúcsok és éles hullámok), generali­zált háttérlassulás, fokális lassulás, féltekei aszimmetriák, alacsony amplitúdójú szakaszok. Az EEG-ket nem és életkor alapján is csoportosítottuk. Results: Összesen 288 beteg vett részt a vizsgálatban, 148 n? (51,4%) és 140 (48,6%) férfi. Az EEG-felvételek közül 203 (70,5%) volt normális, nyolc (2,8%) mutatott generalizált háttérlassulást, hét (2,4%) fokális lassú hullámokat. Epileptiform jel 13 betegnél (4,5%) jelentkezett. Féltekei aszimmetria 10 betegnél (3,5%) volt megfigyelhet?, alacsony amplitúdójú szakaszok 47 betegnél (16,3%) jelentkeztek. Nem volt szignifikáns különbség a korcsoportok EEG-eredményei között (p = 0,3). Nem volt szignifikáns különbség az EEG-eredményekben nemek szerint sem (p = 0,2). Conclusion: Habár a syncope, az epilepszia és a nem epileptikus rohamok diagnózisa a klinikai megfigyeléseken alapul, a diagnózis felállításának továbbra is hasznos segít?je az EEG.